Radioaktív sugárzás tudnivalók
MÉRÉS GEIGER MÜLLER SZÁMLÁLÓVAL AZ INGATLAN KÜLÖNBÖZŐ HELYISÉGEIBEN ÉS SZERKEZETI PONTJAIN – Gyors és szakszerű segítséget kap, ha ellenőriztetné otthonát, ingatlant vásárolna, különösen ha gázszilikátból, salakblokk falazattal készült házat venne, vagy ha felújítás során salakot találtak a szerkezetben és tudni szeretné, szükséges -e eltávolítani.
A mérés tartalmazza a mentesítési építészeti műszaki szaktanácsadást. Építészként részletes és pontos segítséget nyújtok önnek a mentesítés lehetséges építészeti és egyéb megoldásaiban, a felújítás során megbontott szerkezetek korszerű újragondolásában, és egy egészséges és biztonságos otthon kialakításában! Mentesítésssel kapcsolatos építészeti szaktanácsadást olyan személy jogosult adni Önnek, aki építészmérnöki képesítéssel és Magyar Építész Kamarai aktív tagsággal rendelkezik.
Ingatlan vásárlás előtti méréssel felelősségteljes döntést tud hozni, megelőzheti az utólagos nehézségeket és a mentesítés költségeit is beszámíttathatja a vételárba. Segítségére vagyok ha kérdése, kételye van az ingatlannal kapcsolatban. Kérhet építészeti szaktanácsadást is.
Leggyakoribb sugárforrások:
Salakfeltöltések a gerendás födémekben vagy földszinti padló alatt, gázszilikát vagy gázbeton falazatok, salakbeton vagy bauxitbeton födémek, salakblokk falazatok, vert salak falak, vörösiszap tégla falazatok, foszforgipszet tartalmazó építőanyagok, gránitpult, kerámia mázak – ezek részletezéséhez görgessel az oldal aljára.
Miért fontos a helyszíni mérés?
Az épületekben található radioaktív háttérsugárzás mértékére sem az ingatlan elhelyezkedéséből, sem építési idejéből, sem a salak vagy egyéb építőanyag származási helyéből nem következtethetünk, a valószínűsítések és feltételezések alapján nem lehet felelős döntéseket hozni. A helyszínen az összes jelen lévő anyag által kibocsájtott radioaktív sugárzások is beszámítódnak és azokat a valós értékeket mérjük , amik az ott tartózkodás folyamán minket érnek.
Kohósalak falazatok
A kohósalak tégla falazatokkal leggyakrabban a háború alatt lebombázott és utána újjáépített városi bérházak kiegészítő falazataként találkozunk. Rábukkanhatunk leválasztott lakások határoló falazataként is. Ezeknek a falazatoknak általában statikai szerepük nincs, ezért szükség esetén eltávolíthatóak. A háború utáni helyreállításkor fontos szempont volt, olyan építőanyagot találni, ami hatalmas mennyiségben állt rendelkezésre, és rendkívül olcsón, azonnal hozzá lehetett jutni. Akkoriban a radioaktivitás mint szempont fel sem merült, és a szükségszerűség diktált. A salak felhasználásával, mint építőanyaggal ezt követően is sokat és sokáig kísérleteztek és csak nehezen adták fel, miután sorra derültek ki a hátulütői, mint pl. nyomószilárdsága nem megfelelő, korrodálja a vasat, a radioaktivitás már csak az utolsó csepp volt a pohárban, amivel az ezredfordulóig érdemben nem is nagyon foglalkoztak. Azon próbálkozások során, hogy a salakot hasznossá tegyék, születtek a salakbeton falazó blokkok, az ebből épült családi és társasházak, melyek közül sok lebontásra került és a salakbeton födémek, melyek ma országos nyilvántartásba vannak véve és rendszeres statikai ellenőrzés és felügyelet alatt állnak, vagy már megerősítették, lebontották őket. Fontos tudni, hogy az uniós csatlakozás előtt építőanyag gyártás nem állt minőségi ellenőrzés és hatósági szabályozás alatt és rendkívül sok fajtája van a salaktégláknak és falazó blokkoknak, akár egyedi készítésűek is. Ezek közt olyan is található, amivel semmi probléma nincs, mert csak kisebb mennyiségű adalékanyagként használták a salakot és annak radioaktivitása is az elfogadható tartományba esik és statikailag is
Egy kis történelem azoknak, akiket szintén rabul ejt a századfordulós épületszerkezetek, vasgerendák, falkötő vasak, tégla boltozatok, sok állószékes, kötőgerendás, dúcos fedélszékek, öntöttvas pillérek, függőfolyosók, díszes párkányok, vagyis a polgári házak változatos és egyedi, sokszor kísérletező szerkezeteinek világa.
” A salak mint kitöltő, feltöltő anyag széles körű alkalmazása már az 1800-as évek második felében kezdett elterjedni, leginkább a vasgerendás poroszsüveg boltozattal, mely 1870 és 1935 között a legáltalánosabban használt nehéz, tűzálló és gátló, teherbíró födém lett egész Közép-Európában. Közepes lakóházi terek fölé építették 4,0-6,5 m fesztávon, vasgerendák közötti téglaboltozattal és beton hátkiöntéssel, majd az erre kerülő, gyakran 30-40 cm salakfeltöltéssel, mely a felső síkot vízszintesre hozta. Ezt követte a felső burkolati réteg, szobákban általában a vakpadlóra és párnafákra szegelt csaphornyos parketta. Bár a salak már ekkor is némi aggodalomra adott okot, hiszen tudták, hogy korrodálja a vasgerenda kiálló fejét, ezért csak 2 évig szétteregetve pihentetett, eső által kilúgozott salakot szabadott volna felhasználni, de ezt gyakorlatilag szinte senki nem tartotta be.” (Déry)
Szerencsére a gerendák felső nyomott öve amúgy is túlméretezett, így ebből komoly probléma nem adódhatott, mint később a Mátray födém esetében, ahol a szerkezeti vasalás az idő múlásával gyakorlatilag eltűnt a szerkezetből. De a 19. század második felében ezt még nem tudták, hiszen a statika gyerekcipőben járt, egyszerű számítások, empirikus tapasztalatok alapján épültek a födémek. A salakból származó radioaktív sugárzás témája a poroszsüveg- boltozatok térhódításának kezdetén még fel sem merült, hiszen Marie Skłodowska, férjezett nevén Marie Curie a radioaktivitás kétszeres Nobel- díjas kutatója, ekkor még épp csak megszületett, későbbi férje, Pierre Curie fizikus, kémikus, és Henri Becquerel a radioaktivitás felfedezője és mértékegységének névadója is még az iskolapadban ültek. Valójában a radioaktív sugárzás veszélyeit még ők sem sejtették, csupán a jelenséget kutatták, minden védőfelszerelés és elővigyázatosság nélkül. A magas urán tartalmú ajkai kréta-korú barna kőszén bányászata 1865-ben kezdődött.forrás: Déry Attila, 5 könyv a régi építészetről 4. Terc 2010
A térkép a magyarországi kőszén előfordulásokat mutatja.
A szenek természetes velejárója az urántartalom. Az elégetett szénből származó melléktermék a salak, mely a födémszerkezetek igen gyakori kitöltő anyaga, valamint találkozhatunk vele salaktégla formájában is.
Az ajkai barnakőszén-telepek jellemzője a magas urán koncentráció. A középső telepcsoport érdekessége az ajkait nevű ásvány, amely tulajdonképpen borostyánkő. Ajkán a bányászat az 1980-as években szűnt meg.
Az ÉK-dunántúli eocén barnakőszén-területek fő bányászati központjai Tatabánya, Dorog, Tokod, Balinka, Dudar Oroszlány, Csordakút, Mány voltak. A bányászat az 1700-as évek végén kezdődött és 2004- ig tartott. Az itt bányászott szénből származó salak szintén gyakran erős radioaktivitást mutat.
Minden esetben csak a helyszíni mérés a mérvadó, találgatásokba nem érdemes bocsátkozni.
A méréssel egyidejűleg építészeti szaktanácsadás is kérhető, ill. a mérés a szükséges építészeti megoldások ismertetését is tartalmazza.
Bontáskor látszik legjobban az épületszerkezetben található salak mennyisége, ami többek között az acélgerendás födémek és az előregyártott vasbeton gerendás födémek jellegzetes kitöltő anyaga. A belvárosi bérházak lakásai azért is válhatnak radioaktivitás szempontjából terheltté, mert általában a födém tartalmaz salakot és a vastagabb kisméretű tégla falazatok is képesek megemelni a háttérsugárzást. Ha ezekhez még egy háború utáni újjáépítéskor felhúzott salakbeton tégla falazat radioaktív sugárzása is hozzáadódik, akkor nagy valószínűség szerint az összérték az ilyen lakóterekben már meg fogja haladni az egészségügyi határértéket.
Nem csupán szakszerű és pontos méréssel segítem Önt, hanem mentesítési és építészeti szaktanácsadással.
A mérés hitelesített Geiger Müller számlálóval történik.
A mérés során választ kap arra, hogy a mért ingatlan kockázatot jelent-e egészségére, megfelel-e a szabványnak, mit érdemes tennie pl. szükséges- e a salakfeltöltést a födémből eltávolítania vagy építészeti megoldásokkal a többletsugárzás kiküszöbölhető-e. Problémájára konkrét megoldásokat kap.
A mérés ingatlan vásárlás előtt segít a helyes döntés meghozatalában, felújítás során az ellenőrzéssel későbbi költségeket spórolhat meg, és betegség esetén is érdemes ezt a tényezőt is kizárni.
A radioaktív sugárzás színtelen, szagtalan, hangtalan és láthatatlan.
A dózisteljesítmény mérések azt mutatják meg, hogy az adott mérési ponton egy órát tartózkodva mekkora sugárterhelés (dózis) éri a szervezetünket a mérési pont környezetében levő gamma-sugárzó radioaktív izotópoktól.
Tegye biztonságossá otthonát!
Az esetleges többlet radioaktív sugárzás terhelés legtöbbször építészeti eszközökkel kiküszöbölhető.
Egyben építészeti tanácsadás is kérhető.
A normális sugárterhelés és a határértékek:
A Sugárvédelmi rendelet §28 magyarázatában (a
Bundestagsdrucksache 1989, 11/6144, S.5) fel vannak sorolva
az 1988 év sugárterhelés adatai. Természetes sugárterhelésnek
átlagban 2,4 Milli-Sievertet (mSv) adnak meg. Ehhez
“civilizációs” forrásokból 1988-ban további 1,55 mSv adódott,
amelyből 1,5 mSv egészségügyi okokra vezethető vissza.
A törvény, a műszaki berendezések üzemeltetői számára előírja,
hogy a természetet évi 1,5 mSv-et meghaladó sugárterheléssel
nem terhelhetik (§44 Sugárvédelmi rendelet), e mellett emberre
közvetlen hatással bíró származékos terhelések esetében
testrésztől függően 0,3 – 1,8 mSv/év a felső határ. 1996 óta a
96/29 EG-Irányelvek a nemzeti törvényekbe átemelés céljából
ugyanerre felső határként 1,0 mSv-et írnak elő. (EG L 159, 39
évf. 1996.06.29 hivatalos lap).
Amennyiben a fenti természetes eredetű 2,4 mSv/évhez a
technikai eredetű 1,0 mSv/évet hozzáadjuk és ez esetben az
egyéntől függő egészségügyi terheléseket figyelmen kívül
hagyjuk egy 3,4 mSv/éves ill. 0,4 MikroSv/órás felső határ
adódik.
Az egyenértékű sugárdózis
egysége az 1,2 MeV energiájú Kobalt 60 radioaktív izotóp
gamma-kvantumenergiája.
Radioaktív sugárzás fajtái
Az ionizáló sugárzásnak négy alapvető típusa van – alfa-, béta-, gamma- és neutronsugárzás -, és mindegyiknek egyedi tulajdonságai vannak.
Az alfa sugárzás akkor történik, amikor az instabil atom két protont és két neutront bocsát ki, vagyis egy hélium atommagot. Az eredeti atom, kevesebb proton és neutron birtokában, egy másik elemmé alakul.
Az ionizáló sugárzás más formáihoz képest az alfa-részecskék nagyok és nehezek. Nem tudnak messzire behatolni az anyagba, az emberi szervezetbe sem, megállíthatja őket egy papírlap is, a bőrünk, vagy akár csak néhány centiméternyi levegő. Belélegzésük jelent problémát, ez esetben azonban már belső sugárterheléssé válnak. Ez történik a Radon izotópjainak bomlása esetében, melyek megjelenik mind az 238U és 232Th bomlási során. A levegőben való felgyülemlésük és belélegzésük ellen a legjobb védekezés otthonunkban a gyakori szellőztetés. A dohányzás jelentősen hozzájárul a radioaktív izotópok tűdő szöveteihez való eljutásához, így a belső sugárterhelés megnövekedéséhez a szervezetben. Ugyanakkor a hermetikusan zárodó nyilászáró szerkezetek segítik a Radon bedúsulását a belső térben.
A béta-sugárzás leggyakoribb formája akkor keletkezik, amikor egy instabil atomban egy proton elektronra változik. Mivel elveszít egy protont, ezért a bomlás során egy másik elem keletkezik.
A béta-részecskék sokkal kisebbek, mint az alfa-részecskék, negatív béta bomlás esetén elektronok keletkeznek az atommagban a proton neutronná alakulása során. Tömegük elhanyagolható, ezért messzebbre jutnak és mélyebbre hatolnak, mint az alfa sugárzás, kb. fél méteres a hatótávolságuk. Könnyen árnyékolhatóak.
A gamma-sugárzás és a röntgensugárzás, nagy energiájú hullámok, amelyek fénysebességgel nagy távolságokat képesek megtenni. Mindkettő mélyen behatolhat az anyagba és át is hatol rajta.
A röntgensugarakat a sűrű anyagok, például a csont, a daganatok fékezik, vagy pl. az ólom megállítja. Ez teszi őket hasznossá az orvosi diagnosztikában.
A gamma sugarak nagyobb energiával még messzebbre hatolnak. A gamma-sugárzás a daganatok pontos megcélzására és eltávolítására használható. A gamma sugarakat több centiméternyi ólom állítja meg.
A neutronsugárzás hasadási reakciók eredményeként jön létre, és mesterségesen atomreaktorokban fordul elő. A neutronok rendkívül nagy energiájúak, ezért megállításukhoz vastag, sűrű anyagra, például vízre vagy betonra van szükség. A neutronsugárzás más anyagokat radioaktívvá tehet, és az orvosi kezelésekben használt radioizotópok előállítására használják.
Az építőanyagokban alfa, béta és gamma sugárzással találkozunk.
Magyarországon a másodlagos nyersanyagok felhasználásának szabályozása nem a megfelelő módon történt, így kohósalakok és erőművi pernyék ellenőrizetlenül az építőanyagokba kerültek, ezzel növelve a lakosság sugárzás és nehézfémek okozta kitettségét (Somlai et al., 2006; Jobbágy, 2007). Az építőanyagok, illetve az építőanyagokhoz kevert adalékanyagok kisebb-nagyobb mértékben tartalmazhatnak radioaktív izotópokat. Az 1960-as Építésügyi Minisztériumi utasítás ugyan megtiltja a nagy rádium koncentrációjú szénsalakok építőanyagként történő felhasználását, azonban ezt a felszólítást a magán és az állami építkezések kapcsán is figyelmen kívül hagyták. Nagyjából a 90-es évek elejéig folyamatosan használták az egyes erőművekből származó maradékanyagokat építőipari adalékanyagként, mivel alkalmazásuk gazdasági szempontból kedvező volt és addig a megfelelő jogi, társadalmi vagy akár tudományos háttér sem volt biztosított az ilyen anyagok alkalmazása ellen.
Lakóépületekben a salak leggyakoribb előfordulási helye a szintelválasztó födém szerkezetekben kitöltő, hőszigetelő anyagként, földszinti padlószerkezet alatti feltöltésként ill. salakbeton, salakblokk falazatként. Az utóbbiaknál szoktuk a legmagasabb értékeket mérni.
A pernyével a gázszilikát blokkból épült házak esetében találkozunk. Vásárlás előtt mindig kérdezzünk rá, győződjünk meg a falazat anyagáról, mert sokszor csak utólag derül ki. Gázszilikátból épült ingatlan megvétele előtt mindenképp érdemes mérést végeztetni, hogy az adott falazat kockázatot jelent-e egészségünkre.
Sugároz-e még?
Sokszor elhangzik a kérdés, hogy a szóban forgó ház már negyven éve épült és lehet-e, hogy az építőanyagok már nem sugároznak. Az építőanyagok természetes radioaktív sugárzása az Urán-238 és Tórium-232 bomlási soroktól és leányelemeiktől, valamint a Kálium- 40 izotóptól ered. Negyven év is egy Urán izotóp életében kevesebb mint egy szemvillanás. Az Urán 238-as izotópjának felezési ideje 4,5 milliárd év. A Rádium 226 -os izotópjának esetében 1600 év. A radioaktív bomlás sebessége minden egyes radioaktív elem esetén egyedi. Felezési idő azt az időtartamot jelenti, amennyi idő alatt bomlik le egy adott radioaktív izotóp teljes mennyiségének a fele. Például egyes radioaktív gyógyszer készítmények (úgynevezett radiofarmakonok) felezési ideje néhány órától néhány hónapig terjed. Hét felezési idő elteltével az anyag aktivitása a<1%-a az eredeti aktivitásának. A felezési idő független az életkortól, hőmérséklettől, kémiai állapottól, csak attól függ, hogy melyik izotópról van szó.
Ingatlan vásárlás előtt állok…
Az ingatlan vásárlása előtti méréssel, biztos lehet benne, hogy nem hozott olyan döntést, ami későbbiekben sok gondot tud okozni, amennyiben ezt a tényezőt figyelmen kívül hagyta. Ingatlan előtti méréssel megelőzheti az utólagos nehézségeket. Gyakori eset, hogy a vevő csak beköltözés után fedezi fel, hogy tégla ház helyett gázszilikát falazatú házat vásárolt. Ilyenkor joggal érezheti becsapva magát. Ha azonban előtte bemérette a lakást, és minden rendben volt, továbbra sem kell aggódnia. Érdemes építésszel is megnézetni az ingatlant, mert a szakértői szem többet lát, még akkor is, ha egyébként azt gondoljuk, hogy mi is elég jól értünk hozzá. A méréssel együtt kérhet ingatlan vásárlási építészeti szaktanácsadt is. Ilyenkor a mérési szolgáltatáson felüli szóbeli tanácsadással segítek, mely során építészei jellegű kérdéseit is felteheti az épület vagy ingatlan egyéb részleteivel kapcsolatban. Gyors segítséget kap épületszerkezeti kérdésekben mint pl. rétegrendek, anyaghasználat, esetlegesen fennálló probléma lehetséges okai és megoldási lehetőségei. A tanácsadás elrendezési, átalakítási kérdésekre, belsőépítészeti megoldásokra is kitérhet. Családi ház esetében, ha repedéseket lát, tetőtér kialakításában gondolkodik, kérje ki egy statikus véleményét is, így biztosan felelősségteljesen fog tudni dönteni.
Amennyiben szükséges a mentesítés költségeit is beszámítathatja a vételárba. Ebben is segít önnek a szolgáltatásom.
Mi a gond a salakkal?
Az salak az erőművi kohókban elégetett szénből megmaradt ipari végtermék. A szén természetes radioaktivitással rendelkező anyag, lelőhelyétől függően tartalmaz jellemzően rádiumot és uránt. Ajka , Oroszlány és Tatabánya szénbányáiból kikerülő szén magas urán tartalommal rendelkezett világviszonylatban is. A kohókban és kazánokban elégetett szén térfogata csökken viszont a benne lévő radioaktív izotópok nem illannak el, hanem a visszamaradt kisebb tömegű éghetetlen salakban koncentrálódnak. Ezt a salakot használta az építőipar közel 120 évig.
A z 1990 előtt készült gázszilikát, gázbeton falazóelemek adalékanyagként erőművi pernyét tartalmaznak.
A salakot tartalmazó szerkezettel épült házak lakói radioaktív többletsugárzásnak vannak kitéve. A méréssel azt ellenőrizzük, hogy ez a többletsugárzás eléri-e azt a mértéket, ami kockázati tényező lehet egészségünk szempontjából.
